Visszatérő vetélések immunológiai hátterének feltárása (HABAB kivizsgálás)

Napjainkban egyre gyakoribb a gyermek vállalást tervező hölgyek esetében a meddősség (infertilitás); a mesterséges megtermékenyítés, vagy beültetés (in vitro fertilization - IVF) sikertelenségének, illetve a különböző okokból eredő (többszöri) spontán vetélések előfordulása. Definíció szerint spontán vetélésről a 20. gesztációs hét elött bekövetkező vetélés esetén beszélhetünk. Ennek hátterében számos különböző folyamat állhat, beleértve többek között genetikai, anatómia, endokrinológiai, hematológiai, mikrobiológiai é s egyéb tényezőket, valamint immunológiai eredetű kórképeket, pl.: autoimmun betegségeket, vagy alloimmun faktorok jelenlétét.

🧬 Mi az alloimmun eredetű visszatérő spontán vetélés?

Az visszatérő spontán vetélés (rövidítve HABAB vagy RSA) olyan állapot, amikor három vagy több egymást követő spontán vetélés történik. Ebben az esetben a megtermékenyülés megtörténik, az embrió beágyazódik, vagyis kimutatható a terhesség megindulása és az embrió megléte, de a magzat kezdődő fejlődése a 6-12. hét körül megáll, majd vagy az embrió kilökődése (spontán vetélés) vagy elhalása (missed abortion) következik be.
Ezek mögött az esetek mögött sokszor nem található egyértelmű ok – ilyen esetben felmerül, hogy az immunológiai tényezők és azon belül is az alloimmun is szerepet játszhatnak a vetélések kialakulásában.

A GM Laborban végzett HABAB immunológiai vizsgálat célja, hogy feltárja, vannak-e a háttérben olyan alloimmun eredetű eltérések, ami megakadályozhatja az embrió fejlődését.

Várandósság során a magzat 50%-ban (apai rész) idegen az anya szervezete, immunrendszere számára, ezért egészséges normál körülmények között úgynevezett tolerancia alakul ki a fejlődő magzattal szemben. Amennyiben ez az immunológiai tolerancia bizonyos okból adódóan nem alakul ki, a magzat kilökődik az anyai szervezetből és vetélés következik be. Ezt az esetet nevezi az irodalom alloimmun eredetű vetélésnek. Ennek hátterében állhatnak például az anya szervezetében kialakuló, az apai sejtek ellen termelődő ellenanyagok, túlzott mértékben aktiválódott vagy nem megfelelő mennyiségben jelen lévő természetes ölősejtek, citotoxikus T-sejtek és egyéb immunsejtek.

👩‍⚕️ Mikor érdemes a vizsgálatot elvégeztetni?

A HABAB vizsgálat akkor javasolt, ha:

• kettőnél több vetélés történt egymás után,
• a korábbi kivizsgálások (hormonális, genetikai, anatómiai stb.) nem mutattak eltérést,
• in vitro megtermékenyítés (IVF) után ismétlődő vetélés tapasztalható,
• a kezelőorvos immunológiai eredetű meddőség gyanúját veti fel.

🔬 Milyen vizsgálatokat foglal magába a Teljes alloimmun kivizsgálás (HABAB vizsgálat)?

Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló faktorok (MLCBI) vizsgálata

Ez a módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. Az anya sejtjeit az apától, illetve több kontroll személytől levett, összekevert (pool) sejtekkel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy anélkül. Az értékelés során megállapítják, hogy az anya hiperreaktív-e az apa sejtjeivel szemben a kontroll sejtekhez viszonyítva. A vizsgálat ezen kívül utal arra, hogy az anya szervezetében a terhességet elősegítő, apa elleni reaktivitást gátló faktorok jelen vannak-e.

Természetes ölősejtek (NK-sejtek) arányának, abszolút mennyiségének, szubpopulációinak (uterinális NK-sejt) és funkciójának meghatározása

A természetes ölő sejtek (natural killer cell, NK) általános, nem specifikus hatással a szervezetben lévő idegen sejteket (pl. vírussal fertőzött-, daganatos- vagy embrionális sejtek) pusztítják el. Amennyiben számuk megnő a keringő vérben, vagy sejtölő aktivitásuk fokozódik erős általános immunreaktivitás állhat fenn.

Citokin dominancia vizsgálat (Th1 – Th2 citokinek arányának mérése)

A habituális vetélő nők azon csoportjánál, akiknél immunológiai tényező játszik szerepet; a terhesség során Th1 dominancia mutatható ki, ellentétben a normál terhességgel, ahol a Th2 immunválasz a jellemző. A Th1 immunválasz olyan gyulladási folyamatokat indít el, mely a terhesség sikertelen kimeneteléhez vezethet. Ennek a vizsgálatnak a segítségével pontosan meg tudják határozni az immunrendszer sejtjei által termelt citokinek mennyiségét és ennek egymáshoz viszonyított arányát. Ez az arány megmutatja, hogy az anya szervezetében milyen irányultságú immunfolyamatok a jellemzőek. 

🚨 Felhívjuk pácienseink figyelmét, hogy alloimmun vizsgálatra történő bejelentkezés előtt minden esetben szakorvosi konzultáció vagy tanácsadás szükséges az Ön számára megfelelő vizsgálatok kiválasztásához és elvégzéséhez. 🚨

💉A kivizsgálás menete

👉 A mintavétel vénás vérből történik, előzetes időpontfoglalás után.

👉 Időpontfoglalás itt

👉 Az I-es adatlap kitöltése elengedhetetlen a vizsgálat elvégzéséhez. Kérjük a vérvételt követő 4. hétig küldjék el a fekete.david@g1labor.hu címre.

👉 I-es adatlap innen töltehő le, melyhez a kitöltési segédletet innen tudja letölteni

❓ Gyakran ismételt kérdések

Mikor érdemes vérvételre jönni?

• 28 napos menstruációs ciklus 19-21 napja között (Ettől eltérő hosszúságú ciklus esetén arányosan kell eltolni a vérvétel idejét. Pl. 24 napos ciklusnál 16-18. nap, míg 33 napos ciklus esetén 22-24 nap között kell vért venni)
• Nem állt fenn semmilyen fertőző betegség a vérvételt megelőző 4 hétben
• Bármilyen nőgyógyászati beavatkozás és a vérvétel között két teljes menstruációs ciklusnak kell eltelnie

Milyen tényezők zárják ki a vérvételt?

• Bármilyen fertőző betegség a vérvételt megelőző 4 hétben
• Bármilyen nőgyógyászati beavatkozás a vérvételt megelőző két menstruációs ciklusban

Mely napokon lehet vérvételre jönni?

Minden szerda és csütörtök reggel, előzetes egyeztetés után.

Vérvétel előtt szabad-e ennivalót / innivalót fogyasztani?

Igen. Ajánlott a nagy mennyiségű folyadék fogyasztása.

Mi várható az immunológia vizsgálat eredményétől?

Az immunológia (alloimmun panel) vizsgálat, az összes többi vizsgálat eredményeinek figyelembevételével segít annak eldöntésében, hogy vajon a vetélések hátterében kóroki szerepet játszhat-e immunológia zavar vagy alloreaktivitás. Ennek ismeretében választható meg a tapasztalatok szerinti eredményes terápiás eljárás.

Kihez forduljak az elkészült lelettel?

A kezelőorvosához, illetve ahhoz az orvoshoz aki a beutalót írta, vagy az I. Adatlapot kitöltötte.

Befolyásolhatja-e a vizsgálat eredményét a gyógyszerszedés?

Igen, egyes immunszupresszív vagy hormonális készítmények hatással lehetnek az eredményekre. A mintavétel előtt érdemes kezelőorvosoddal egyeztetni.

Szükséges-e orvosi beutaló?

Nem, a vizsgálat saját kérésre is elvégezhető.

I-es számú adatlapot kinek kell kitöltenie?

Mind az I-es számú adatlap, mind a vizsgálatkérő lap esetében javasolt, hogy azt a páciens kezelőorvosa töltse ki.

I-es adatlap szülészeti anamnézis részen miket szükséges feltüntetni?

• A terhességek száma, éve, partnere, módja (inszemináció, IVF, természetes).  Ha nem alakult még ki terhesség, akkor azt kell jelezni.
• A terhességek kimenetele (természetes, koraszülés, extrauterin, patológiás, genetikai hiba)
• Vetélés (ab) formája: spontán ab, missed ab (műszeres befejezés), blighted ovum (üres petezsák).
• Vetélések jellemzői: száma, éve, hányadik héten, magzat elhalás hete, szívhang, szövettani vizsgálat.
• A beteg IVF programban részt vesz-e?
• Hány sikertelen beültetés volt?

Vissza a HABAB immunológiai vizsgálat oldalról a GM Labor főoldalra >