A női reproduktív rendszer általános mikrobiális jellemzői
Napjainkban jelentősen megváltozott az a korábban széles körben elfogadott nézet, amely szerint a női reproduktív rendszer nagy része – például az endometrium – mikroorganizmusoktól mentes, azaz steril. A technológia fejlődésének és a modern molekuláris vizsgálati módszereknek köszönhetően ma már ismert, hogy nemcsak a hüvely, hanem az endometrium (a méh belső nyálkahártyája), a petevezetékek, valamint bizonyos körülmények között a reproduktív rendszer egyéb részei is különböző mértékben mikroorganizmusokkal kolonizáltak. Az ezeket alkotó mikrobiális közösségek (vaginális mikrobiom és endometrium mikrobiom) összetétele és összmennyisége eltéréseket mutat a női reproduktív rendszer egyes régiói között. Például a hüvely egészséges mikroflórájához viszonyítva az endometrium lényegesen alacsonyabb baktériumszámmal rendelkezik, és mikrobiális diverzitása is jelentősen kisebb 1,2.
A mikrobiom egyensúly felborulása és következményei
Általánosságban jellemző egészséges körülmények között a Lactobacillus fajok dominanciája (>90%) a női reproduktív rendszerben (eubiotikus állapot). Ezek a baktérium fajok biztosítják a női reproduktív rendszer homeosztázisát:
- kialakítják a hüvely enyhén savas környezetét (pH 3,8-4,5),
- fenntartják az egészséges állapotot,
- akadályozzák a kórokozó mikrobák megtelepedését.
Az endometrium, illetve a vaginális mikrobiom összetételét számos belső és külső tényező befolyásolhatja pl.: aktuális hormonális állapot (várandósság, menopauza), szexuális szokások, rendszeresen szedett gyógyszerek, különböző fertőzések és a fennálló alapbetegségek.
Az egészséges egyensúly felborulása, a mikrobiom összetételének megváltozása és ezzel bizonyos baktérium fajok arányának eltolódása különféle kóros állapotok kialakulásához vezethet. Ilyen állapotok közé tartoznak egyrészt a női urogenitális és reproduktív rendszert érintő vaginális diszbiózis (a normál mikrobiális egyensúly felborulása), bakteriális vaginózis, különféle fertőző betegségekre való fogékonyság megemelkedése, másrészt a női infertilitással (meddőség), terhességi komplikációkkal járó kórképek (ismételt vetélés, ismételt implantációs/megtapadási hiba, koraszülés, korai méhnyak tágulás) 3,4.
Modern molekuláris vizsgálatok a hüvely és endometrium mikrobiom összetételére és szerepük a diagnosztikában (EMMA, ALICE és VEARA)
A női reproduktív rendszer sterilitásával kapcsolatos korábbi elképzelések elsősorban hagyományos, tenyésztésen alapuló mikrobiológiai vizsgálatokra épültek. Ezek a módszerek nem tették lehetővé a kis mennyiségben jelen lévő vagy nem tenyészthető mikroorganizmusok kimutatását sem az endometriumban, sem a reproduktív rendszer egyéb, alacsony mikrobiális biomasszájú területein. Napjainkban azonban a korszerű molekuláris biológiai technikák – mint a PCR (polimeráz láncreakció), a szekvenálás és a metagenomikai elemzések – alkalmazásával már lehetőség nyílik a kis számban előforduló baktériumok detektálására és pontos azonosítására is. A PCR-panel vizsgálatokkal szemben – amelyek csak korlátozott számú kórokozó kimutatását teszik lehetővé, és nem minden esetben biztosítanak fajszintű azonosítást – a baktériumok 16S rRNS szekvenálása, valamint a metagenomikai vizsgálatok részletes, pontos minőségi és mennyiségi elemzést tesznek lehetővé. Ezekkel a módszerekkel elérhető a fajszintű azonosítás, a baktériumok kópiaszámának meghatározása, valamint az antibiotikum-rezisztencia jellemzése.
EMMA (Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis / endometrium mikrobiomjának metagenomikai elemzése):
Az endometrium és a vaginális (hüvelyi) mikrobiomot alkotó baktériumok arányának elemzésére szolgáló teszt. Elsősorban a mikrobiomot alkotó Lactobacillus törzsek vizsgálatát célozza.
ALICE (Analysis of Chronic Infective Endometritis):
Endometrium, illetve vaginális mintából elsősorban a gyulladást okozó kórokozókat azonosítja.
A két teszt egymást kiegészítve összességében lehetővé teszi: a célzott vizsgálatokat, személyre szabott kezelést, illetve esetlegesen a meddőség okának feltárását.
A tesztek által kapott eredmények alapján megfelelő antibiotikumok, egyéb készítmények alkalmazhatók a mikrobiális egyensúly helyreállításának, a kóros állapotok megszűntetésének céljából. Továbbá segítséget nyújthat meddőség, infertilitás okainak kivizsgálásában ezáltal hozzájárulhat a sikeres, egészséges várandósság létrejöttéhez.
VEARA (Vaginal Ecosystem Analysis for Reproductive Accuracy):
vaginális mikrobiom teszt, mely a női infertilitási vizsgálatok során kiegészítő vizsgálatként segítséget nyújthat a fogantatás sikerességéhez, terhességi komplikációk (koraszülés, vetélés, korai méhnyak tágulás) számának csökkentéséhez, a sikeres inszeminációs beavatkozások számának növeléséhez.
Kinek ajánlott az EMMA, ALICE és VEARA vizsgálat?
- sikertelen beültetés után
- visszatérő, ismeretlen eredetű vetélés esetén
- ismeretlen eredetű meddőségnél
- visszatérő, ismeretlen eredetű húgyúti fertőzések esetén
👉 Itt tud időpontot foglalni
👉 A vizsgálatok árait itt találja meg
Felhasznált irodalom:
- Venneri, M. A. et al. Human genital tracts microbiota: dysbiosis crucial for infertility. Journal of Endocrinological Investigation vol. 45 1151–1160 Preprint at https://doi.org/10.1007/s40618-022-01752-3 (2022).
- Su, W. et al. Vaginal and endometrial microbiome dysbiosis associated with adverse embryo transfer outcomes. Reproductive Biology and Endocrinology 22, (2024).
- Lozano, F. M. et al. Characterization of the Endometrial Microbiome in Patients with Recurrent Implantation Failure. Microorganisms 11, (2023).
- Han, A. R. Endometrial microbiome in reproductive failure: The possibility of metagenomic analysis. Clinical and Experimental Reproductive Medicine vol. 52 107–113 Preprint at https://doi.org/10.5653/cerm.2024.07171 (2025).
